A Jupiternek legalább 16 holdja van, 4 nagy és 12 kicsi.
A négy legnagyobbat - Io, Europa, Ganymedes, Callisto - Galilei fedezte fel 1610-ben. Ezek tekintélyes méretűek, a Ganymedes és a Callisto nagyobbak, mint a Merkúr.
Az ötödik holdat, az Amaltheát egészen 1892-ig nem találták meg,
ekkor fedezte fel Edward E. Barnard.
Az Amalthea az Io pályáján belül van.
Ez szabálytalan alakú, vöröses 270 x 155 km méretű test,
amely hosszanti tengelyével a Jupiter felé mutat.
Két további hold (Adrastea, Metis) pályája még közelebb van a Jupiterhez. Mindkettő átmérője mintegy 40 km, és a felhők teteje fölött kb. 58 000 km magasságban keringenek.
Egy harmadik holdacska (Thebe) az Amalthea és az Io között kering.
Jupiter a Mitológiában
A római mitológiában Jupiter az ég, a nappali világosság, a vihar istene, az istenek királya, akit a görög Zeusszal azonosítottak. Zeusz a görög mitológiában a legfelsőbb istenség, az istenek és emberek ura, az olümposzi isteni család feje; nevének jelentése "fényes égbolt".
Jupiter holdjai a Mitológiában
Metis
Métisz a görög mitológiában Ókeanosz leánya. Az értelem istennője, Zeusz első felesége. Neve "megfontoltságot" jelent.
Adrastea
Adraszteia az igazságos végrehajtás istennője a görög mitológiában, a büntetések és jutalmak osztója. Nevének jelentése "elkerülhetetlen, visszafordíthatatlan".
Amalthea
Amaltheia nimfa a görög mitológiában, más változat szerint kecske, mely tejével táplálta a csecsemő Zeuszt Kréta szigetén, az Ida-hegyi barlangban, ahová anyja Rheia rejtette.
Thebe
Thébé Aszóposz folyamisten lánya a görög mitológiában.
Io
Ió (Inakhosz) argoszi király lánya, Zeusz kedvese a görög mitológiában. A féltékeny Héra haragjától tartva Zeusz hófehér tehénné változtatta Iót.
Europa
Europé föníciai hercegnő a görög mitológiában. Zeusz beleszeretett, vad bika képében elrabolta és Kréta szigetére vitte. Tőle származik Zeusz Minósz nevű fia.
Ganymede
Ganümédész gyönyörű trójai ifjú volt a görög mitológiában. Ganümédész apja nyáját legeltette az Ida-hegy erdős lankáin, amikor Zeusz elbűvölve rendkívüli szépségétől, sas képében (vagy egy sast küldve érte) elragadta, felvitte az Olümposzra, s megtette égi pohárnokának. A lakomákon ő töltögette a nektárt az isteneknek.
Callisto
Kallisztó vadásznimfa volt a görög mitológiában. Zeusz szerette, Héra pedig gyűlölte. Miután Zeusz medvévé változtatta, hogy megvédje Héra bosszújától, a haragvó istennő lenyilazta. Zeusz Kallisztót az égre emelte, belőle lett a Nagy Medve csillagkép.
Leda
Léda spártai királyné a görög mitológiában. Az ő lánya volt Helené, akit Zeusz hattyú képében nemzett.
Himalia
Himalia nimfa volt a görög mitológiában, aki Zeusznak három fiút szült.
Lysithea
Zeusz egyik kevese volt a görög mitológiában.
Elara
Elaré Zeusz Titüosz nevű óriás fiának az anyja a görög mitológiában.
Ananke
Ananké az elkerülhetetlen, szükségszerű végzet istennője a görög mitológiában. Ananké két térde között orsó pörög, amelynek a tengelye a világ tengelye.
Carme
Carme egy krétai istennő anyja volt.
Pasiphae
Pasziphaé Héliosz lánya és Minósz krétai király felesége a görög mitológiában. Amikor Minósz ígéretét megszegve nem áldozta fel Poszeidónnak az általa Krétára küldött gyönyörű bikát, az isten természetellenes vágyat ébresztett Pasziphaéban az állat iránt. Pasziphaé és a bika egyesüléséből született Minótaurosz (a bikafejű szörnyeteg), melyet Minósz a labirintusba zárt.
Sinope
Olyan asszony volt a görög mitológiában, akinek Zeusz állítólag sikertelenül udvarolt.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Miért nem esik le a Hold a Földre? Miért van dagály és apály? Mi az a holdfogyatkozás? Ezekre a kérdésekre is választ a szerzo, a Hamburgi Csillagvizsgáló igazgatója. A kötet szemléletes illusztrációkkal mutatja be a Nap, a Hold és a Föld közötti kölcsönhatást, valamit a Hold hatását a Földre és az emberekre. Olvashatunk az Apolló programról és választ kapunk arra is, vajon lehet-e élni a Holdon.