Mivel bolygónkat megvilágítja a Nap, természetesen árnyékot vet. A Holdról nézve egy úgynevezett teljes árnyékban a Föld teljesen, félárnyékban pedig csak részben takarja el a Napot. Teliholdkor  megtörténhet, hogy a Hold földárnyékba kerül. Ezt a jelenséget nevezzük holdfogyatkozásnak.

      Legtöbbször azonban a Hold  a Föld árnyéka fölött vagy alatt halad át, így minden hónapban nem láthatunk holdfogyatkozást.

     Ha a Föld árnyéka teljesen eltakarja a Holdat, akkor azt teljese holdfogyatkozásnak, ha csak egy részét, akkor részleges holdfogyatkozásnak nevezzük. A Hold áthaladása a Föld félárnyékán alig vehető észre, így ez a jelenség csak a tudósok számára lehet érdekes.

Mikor jöhet létre holdfogyatkozás?

A holdfogyatkozás csak teliholdkor jön létre. Ez az a jelenség, amikor a Hold és a Nap között a Föld egy vonalba esnek, következésképpen a Föld Holdra vetített árnyékát láthatjuk, illetve annak folyamatát, amikor a Hold áthalad előtte. Ezt a jelenséget nevezte el az emberiség holdfogyatkozásnak.

Milyen változatai vannak a holdfogyatkozásnak?

Penumbrális holdfogyatkozás nagyon nehezen vehető észre, részleges holdfogyatkozás szabad szemmel látható és teljes holdfogyatkozás, ami a leglátványosabb mindhárom közül. A Hold egy évben kétszer, háromszor halad át a penumbrán vagy az umbrán, ilyen esetekben fordul elő a holdfogyatkozás, amit az északi féltekéről lehet látni. A holdfogyatkozás a napfogyatkozással ellentétben nem igényel semmiféle szűrőt, szabad szemmel teljes biztonsággal nézhető. Azt nem lehet előre pontosan megjósolni, milyen sötét lesz a Hold a teljes takarás idején. A színek is nagyon változatosan a sötét szürkétől vagy barnától a vörös és a fényes narancsig. A szín és a fényesség a földi atmoszféra portartalmától függ.

A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld  árnyékába kerül. Akkor jön létre, ha a Föld kerül a Nap és a Hold közé és takarja el az utóbbit.

• A teljes holdfogyatkozás során a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül. Ilyenkor azonban mégsem sötétedk el teljesen a holdkorong, hanem fénye narancsvörösre változik amiatt, hogy a földi légkörön szóródó fény halvány derengést teremt a teljes sötétség helyett.
• Részleges holdfogyatkozásról beszélünk, ha a Hold csak részben lép be a Föld árnyékának belső részébe az umbrába Ilyenkor a Föld szürke árnyékot vet a Hold felszínének egy részére. A Föld árnyéka a légkör miatt nem teljesen homogén, a szélein átlátszó, ezt a külső árnyékmezőt nevezzük penumbrának, amelynek magának is megvannak a speciális holdfogyatkozástípusai.
• A részleges penumbrális fogyatkozás az, amikor a Hold csak az árnyék külső részébe lép be, ám a felszínét ekkor sem takarja el teljesen a penumbra. Ez a jelenség nem túl látványos, hisz alig változik a Hold fénye, néhány esetben a visszavert fény kissé sárgás színt kapott a megfigyelések szerint.
• A teljes penumbrális fogyatkozás esetén a Hold a penumbrán úgy halad át, hogy a teljes felülete bekerül ebbe a félárnyékos részbe, de nem lép be az umbrába. Talán ez utóbbi a legritkább jelenség.