Holdunk sok mindenben különbözik más bolygók holdjától, de egy dologban hasonlít némelyikhez: mindig ugyanazzal a felével fordul az anyabolygó felé. Ezt a jelenséget kötött keringésnek nevezzük. A Hold 27,3 nap alatt kerüli meg a Földet, és pontosan ugyan ennyi idő alatt fordul meg a saját tengelye körül is. Ezáltal mindig ugyanazt az arcát mutatja felénk, vagyis a Földről csak az egyik oldala látható. Mivel azonban a holdpálya egyeletlen (az égitest kis ingadozásait librációnak hívják), és a megfigyelési helyünk is változhat, a Földről a holdfelszínnek így több mint a fele, egészen pontosan az 59 százaléka látható. A fennmaradó 41 százalék az űrkutatás előtti időkben teljesen ismeretlen volt. Ma már erről is jóval többet tudunk.