A kráterek peremén több ív alakú hegyláncot, hegyvonulatot is megfigyelhetünk a Földről. A holdbéli hegyeket földi hegységekről nevezték el.
A nevükön kívűl sok közös vonást nem találunk a holdbéli és a földi hegységekben. A holdbéli hegységek ugyanis nem kéregmozgásból keletkeztek, hanem régi, hatalmas kráterek fennmaradt falaiból.
A leghosszabb az Appenninihegylán: több mint 1000 km-es, és a legmagassabb hegycsúcsa a környező medencék szintjéhez viszonyítva 6500. Más hegyek még a 10 000 métert is meghaladják. A krátereken és a hegyláncokon kívűl a Hold felszínén még hosszú barázdákat és völgyeket is találunk. |