A Hold felszínét ún. regolit, vagyis  kőzetdarabokból és porból álló kavicsföveny borítja. Néhány helyen a regolit csak néhány centiméter vastag, más helyen pedig akár tíz méter mély is lehet.  Alatta kemény kőzetréteg húzódik.
     Hosszú ideig kérdéses volt, hogy vajon nem fognak-e mélyre süllyedni a porban az űrhajók és az emberek, akár egy mocsárban vagy a mély hóban. De szerencsére ezek az aggályok alaptalanoknak bizonyultak. Az űrhajósok lábnyomai és a holdautóik keréknyomai még évmilliókig megmaradnak a Hold felszínén, hiszen nincs vihar, sem eső, amely eltűntetné azokat. Csak a becsapódó meteoritok törölhetnék el őket. A Holdat az évezredek folyamán gyakran érték kisebb-nagyobb behatások az űrből, s ezek nyomot hagytak a felszínén. Emellett ott állnak az ember által odavitt eszközök- az űrhajóról levált holdkompok, holdautók és mérőműszerek. Ezek még évezredek múlva is tanúskodnak majd az utókornak a holdkutatásokról. Lehet, hogy a Földön akkorra már nem lesznek piramisok, vagy az Eiffel-toronyhoz hasonló épületek – a holdbéli tárgyak még mindig láthatóak lesznek. Furcsa képet alkothat majd az emberiségről az a majdani élőlény, aki az űrszemét alapján fog tanulmányozni minket!