Az első holdraszállás
1969.Július.16.
Vörös elszíneződés
A nap- és holdkeltéket illetve a holdnyugtákat sárga vagy vörös színek kísérik. Ezt az elszíneződést bolygónk légköre okozza, mivel megszűri az égitestek fényeit. A Hold gyakran óriásinak tűnik, amikor fölkel. Ez azonban optikai csalódás.
Holdkelte
A Hold átlagban 50 perccel később kel fel, mint az előző napon. A pályaív eltérése miatt azonban néha csupán 20 percet jelent ez az időeltérés. Ezután újra több mint 25 óra telik el a következő holdfelkeltéig. A holdkelték illetve holdnyugták pontos időpontját csillagnaptárakból (ezeket évkönyvekben teszik közzé ) vagy számítógépes programokból tudhatjuk meg.
A Holdfázisok
- A Hold együttállásban van a Nappal, és a Földről nem található. Ez az újhold.
- A Hold felénk eső félgömbjének egy része megvilágított, de nagyobb része még mindig sötét. Ilyenkor azt mondjuk: növekszik a Hold.
- A Hold a Földről nézve félig sötétnek és félig világosnak látszik: ez az első negyed.
- A Hold nagyobb részében megvilágított, és folyamatosan növekszik.
- A Hold a Nappal szemben áll, és felénk eső félgömbje teljesen megvilágított, ez a telihold.
- 7. 8. Fogyó hold.
Árapály – ingadozás
Az apály és a dagály közti szintkülönbséget árapály ingadozásnak nevezzük. A tengerjárás okozta szintkülönbség a nyílt óceánon (pl. Atlanti- és Csendes – óceán) és a zárt beltengereken kevésbé jelentős: ritkán haladja meg az 1 métert. Ezzel szemben az öblökben vagy a nyílt tengeri folyótorkolatokban a nagy sebességgel betörő dagályhullám különösen magasra torlódhat.
Színváltozások
Elvileg a teljes árnyékba került Holdnak el kéne tűnnie a szemünk elől. Mégsem ezt tapasztaljuk, aminek az az oka, hogy a Föld légköre gyűjtőlencseként viselkedik, s a napsugarak rávetődnek a Holdra. Hogy ez milyen fényjelenségekkel jár, az attól függ, hogy mit tartalmaz a Föld légköre, amelyen át vulkánkitörés miatt sok a por a felső légkörben, a Holdat mélyvörösnek látjuk.
Eltérő nagyságok
Égboltunkon a Nap és Hold egyforma méretűnek tűnnek. A Nap azonban a valóságban a Holdnál, ugyanakkor 400- szór távolabb is van tőlünk.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Miért nem esik le a Hold a Földre? Miért van dagály és apály? Mi az a holdfogyatkozás? Ezekre a kérdésekre is választ a szerzo, a Hamburgi Csillagvizsgáló igazgatója. A kötet szemléletes illusztrációkkal mutatja be a Nap, a Hold és a Föld közötti kölcsönhatást, valamit a Hold hatását a Földre és az emberekre. Olvashatunk az Apolló programról és választ kapunk arra is, vajon lehet-e élni a Holdon.